A gyümölcsfák királya Romániában, fontos táplálék- és egészségforrás.

Lenyűgöző termetével, dús lombozatával, sűrű leveleivel és kellemes illatával, erős gyökereivel és sima kérgével, a diófa a gyümölcsfák királyának számít országunkban, valamint az egész Balkán térségben, egy valódi kincs, amelynek tápláló és terapeutikus tulajdonságait őseink is ismerték, már a géta-dákok idejéből. A dió eredete elvész a történelemben, a görög mitológia egyes epizódjával azonosulván, ahol a dió a jövendőmondás adományával társult. Artemis Caryatis, egy Lakóniai fiatal nő, Dionysos szerelme, akit Apollo a jövendőmondás adományával ruházott fel, egy termő diófává változik, és utólag, a diófa számos román hagyományon és szokáson megy át, melyekben a diófa gyümölcse és a diófa levelei különböző népi szertartásokban és hiedelmekben vannak alkalmazva. Több szakértő is úgy véli, hogy a dió a Balkán-félszigetről származik, innen terjedt el utólag kelet felé, egészen Kína déli részéig, a Római Birodalomba és utána pedig a 17-ik században eljutott az amerikai földrészre. Napjainkban, a dió spontán flóra formájában is nő, hazánkban is, azonban világszinten a diótermelés nagy és szervezett gyümölcsösökben történik. Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet által rendelkezésre bocsátott adatok szerint, Románia világszinten a nyolcadik legnagyobb diótermelő ország, illetve Európában a legnagyobb termelő, bátorító növekedési távlatokkal, amennyiben a dió kereslete világszinten jóval meghaladja a termelés értékét. A dió rendkívüli tulajdonságai közt megemlíthetjük azt a tényt is, hogy azon kevés gyümölcsfák közt van számon tartva, amelyek teljes egészükben felhasználhatók, a levelektől kezdve egészen a gyökerekig, számos területen: élelem, játék, bútor és díszítések, színezékek, gyógyszeripar és kozmetikai ipar, vagy éppen az ékszerek feldolgozása.

  • A diófa gyümölcse az élelmezésben van felhasználva, frissen, szárított formában, vagy olajok formájában fogyasztva.
  •  A dióbelet védő fás héj díszítmények, kisebb játékok vagy éppen kicsi bútorzati darabok előállításához van felhasználva. Ugyancsak a dióhéj relatív új felhasználási módját képezi, az ékszeriparban csiszolóanyagként való használata, valamint fűtési, szeszes ital vagy lekvár alapanyagként.
  •  A dió zöld és vastag héja, a pigmentek és színezékek előállításához van felhasználva.
  •  A dió virága a naturista kezelés terén van felhasználva, a haj erősségének növelése érdekében.
  •  A dió levelei a humán- és állatgyógyszerek iparában van felhasználva, rendkívül széles alkalmazási skálával.
  •  A diófa faanyaga sima, tömör, sötét színű, mindezek nagyon értékessé teszik.
  •  A diófa gyökerét a hajók és a vízi járművek bútorzatának gyártására használják.